Zöldág Hagyományőrző Szakkör, Szentes

GYERMEKÉVEK, IFJÚKOR SZENTESEN

Német Erzsébet Zsóka (Szentes, 1954. 06. 30. – Eger, 2020. 02. 07.)
a Népművészet Ifjú Mestere: néptánc, népi ének (1983),
Örökös Aranygyöngyös Táncos (1987) néptánc oktató, koreográfus, helytörténeti gyűjtő, népviselet készítő, néptánc és népzenei alapítványi intézmények vezetője, édesanya és nagymama élete első két évtizedét szülővárosában töltötte. Általános iskolai tanulmányait a Kossuth téri és a Deák Ferenc utcai Általános Iskolában végezte, majd virágkertész szakmát szerzett 1971-ben a Bartha János Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskolában.

TALÁLKOZÁS „A” TÁNCCAL

 „A nyilvános táncoktatás szabályozásának kialakulása (1896–1925)
A nyilvános táncoktatás Magyarországon a 19. század második felétől a 20. század közepéig nem előadó-művészeti, netán művészetpedagógiai probléma volt, hanem egyrészről erkölcsrendészeti ügy, másrészről – a magán-tánciskolák tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az ott dolgozó tanerők szempontjából – gazdasági és foglalkoztatáspolitikai kérdés.
A táncoktatás intézményesülésének folyamata 1896-tól 1951-ig a belügyminiszter felügyelete alatt bontakozott ki. Mégpedig két módon: egyrészt a táncmesterek saját érdekképviseleti szervezetének állam általi elismerése, másrészt a táncoktatás és a tánctanítóképzés rendészeti úton történő szabályozása révén. (… )
 A belügyminiszter 1925. május 28-án kiadott, 231.391/1925. B.M. számú körrendelete alapján megkezdődött a táncmesterképzés és a nyilvános tánctanítás szabályozásának differenciálódása.”(2)
http://real.mtak.hu/25902/1/BTG_tancoktatas_kialakulasa_u.pdf

Peczárszky Katalin (Nagykövesd, 1913 – Szentes, 1993) az Országos Táncmester Képzőn Budapesten 1930-1932 között vett részt.

Tánctanári diplomája megszerzése után magán tánciskolát nyitott Szentesen.
1953-1981-i nyugdíjazásáig a helybéli Móricz Zsigmond Művelődési Házban tánctanárként dolgozott.

Az akkori tánctanulási szokások jellemzően a tánciskolai kurzusokon folytak néptánc ill. társas- vagy szalontáncokból.
A diákok többsége 14-15 évesen (az ált. iskolai 8. osztály befejezése után) iratkozott be a nyári tánciskolai kurzusokra, melyek általában 6-8 hétig tartottak heti 2 hétköznapon 2 órában, szombatonként 3 órában „össztánc”.

Az oktatási időszak vizsgabállal zárult, melyen az egyes táncokból tartottak táncmesterük irányításával – élő zenekari kíséret mellett – bemutatót a növendékek szüleiknek, barátaiknak.

2.    fotó. Paksi Márta az 1965. évi szentesi tánciskolai vizsgabál előtt.

3.    fotó: 1966. évi szentesi tánciskolai vizsgabáli – (1. csoport: szerda –pénteki) –csoportkép. Kató néni fekete ruhában fehér gyöngysorral középen ül. Paksi Márta jobbról a 2. sor 5. tagja.

4. fotó: Paksi Márta az 1966. évi vizsgabál előtt.

A nyári sikeres tánc vizsga után a legtehetségesebbek szeptembertől már klub formában (kb. 10 pár) folytatták a tánctanulást versenyzéseken, bemutatókon történő szereplések céljából Kató néninél.

5. fotó: Táncklubosok 1967. 02. 25-én farsangi bálon a táncteremben. Ocsovszky Erzsébet a 2., László Piroska a 6.

Német Erzsébet az 1968. évi nyári tánciskolai kurzus után szeptembertől a Móricz Zsigmond Művelődési Házban Peczárszky Katalin tánctanár, koreográfus vezette – akkoriban már jelentős országos sikerekkel büszkélkedő – szentesi Modern Tánc Klub (társastánc) foglalkozásain is részt vett.

A táncversenyeken az édesanyjával közösen készített fehér ill. rózsaszín térdet takaró saját ruhájában táncolt Balogh József táncos párjával legtöbbször helyezéseket is elérve.

A 6 – 7. fotó a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban készültek 1970 körül. Német Erzsébet fehér ruhában Balogh Józseffel.

8- fotó: A csoportkép 1967-ben készült.
Belső sor balról jobbra: ?! , Fekete Péter igazgató, ?!, Varjasi János,
László Piroska, Kósa Ferenc, Ugrai Árpád, ?! dobos, ?! szaxofonos,
Földvári Nagy Julianna, Vass Erzsébet, Bárkai János zongorista.

9. fotó Peczárszky Katalin konferál az 1970-es években táncbemutatón Szentesen a Móricz Zsigmond Művelődési Ház báltermében.

A táncosoknak az Ady E. u. 36. szám alatti épület nagytermében pl. a vak Varga bácsi (zongora / tánciskolában), Dobos Ferenc egyedül zenélt / zongora, harmonika, ének kb. 1955-1974 között tánciskolában és a táncklubban.

Vizsgabálokon, táncversenyeken 3-4 tagú zenekar muzsikált (Dobos Ferenc / harmonika: 1968-1974, Farsang László / trombita, Bárkai János / zongora, Török József, Bugyi András, Bodnár László, Gulyás Ferenc, Vörös János / dob, Dezső Géza, Bors Erika / gitár, Szólik Mihály / szaxofon, Horváth Zoltán/ harmonika, szintetizátor. Az intézmény akkoriban 20,- Ft/óra/fő összeggel honorálta zenei szolgáltatásukat alkalmanként 3-3 óra időtartamra.

A 10., 11. fotók Szegváron a „Kisvendéglőben” készültek kb. az 1970-es évek elején. Szentesi muzsikusok: Dobos Ferenc / harmonika,
a pincér mögött Farsang László / trombita, Tóth Sándor / bőgő.
Szegvári: Kozma István / hegedű.

Az országosan is nagy szakmai tekintéllyel rendelkező Kató néni – ha igény volt rá pl. az 1950-1960-as években – néptánc koreográfiát is készített táncosai számra. De ha a helyzet úgy hozta, kész koreográfiákat is betanított, pl. (1953-ban Rábai Miklós készítette) Három ugrós című néptáncot is.
https://www.youtube.com/watch?v=Dyps_3nDCTE

Az 1970. 04. 25-26-i bácskatopolyai fellépésükön készült fotón nem ismerjük fel Német Erzsébetet. A táncos lányok név szerint balról jobbra haladva: Földvári Juci, Patai Alice, Varga Katalin, Rózsavölgyi Jolán, Tóth Erzsébet, László Piroska, Forrai Márta, Varjasi Katalin, Gál Jutka, és még valaki, de név szerint nem tudjuk azonosítani. 12./ fotó:  A fénykép mindenképpen igazolja, hogy Zsóka is tanult Kató néninél magyar néptáncot, hiszen abban az évben amikor a fotó készült aktív táncosa volt.
.
Kató néni minden táncos ill. táncos pár részére egyénekre „szabott” koreográfiát készített és tanított be a kötelező társastáncokra vonatkozó versenykiírások figyelembevételével.
Határozottsága, szakmai alázata és odafigyelése a fiatalok nevelődésére nem maradt viszonzatlanul. Az iránta érzett tisztelet és szeretet vonatkozott ez a csinos, mosolygós és tehetséges Német Zsókára is!

„1965-ben a Népművelődési Intézet feladatává teszi a társastánccal való elvi és módszertani foglalkozást is, megindul a nemzetközi tájékozódás, a magasabb színvonalú anyagfeltáró és feldolgozó munka, aminek eredményeképpen megjelennek az első korszerű tánclejegyzéssel közreadott szakkönyvek és jegyzetek. 1967-ben Magyarországon kb.130 társastánc klubban, illetve társastánc-együttesben kb. 65 pedagógus, készíti fel a versenyzőket. A versenyzők száma kb. 1600 fő.

1968. január, 1-től lépett életbe az Országos Társastánc Bizottság által előkészített Magyar Versenyszabályzat. Innentől kezdve csak valamely klubban vagy egyesületben leigazolt versenykönyvvel rendelkező táncosok indulhattak a táncversenyeken. B osztályig kidolgozták a lépéshatárokat. A 60-as években Dl D2 C B A S (sonderklasse) osztályok voltak.

Ezekben az időkben a standard táncokhoz tartozott az angolkeringő, a tangó, a bécsi keringő, a slowfox és a quickstep. Latin-amerikai táncokhoz a cha-cha-cha, a samba, a rumba a paso doble, és a csárdás. A jive-ot nemzetközileg 1968-ban vették fel ötödikként a latin-amerikai táncok közé. Magyarországon ezek után váltotta le a csárdást.” (3)

„A standard táncok évtizedek óta a különböző korcsoportok táncospárjainak kedvelt közös szórakozása, az életöröm kifejezése és az egyik vonzó formája a társadalmilag elfogadott közeledésnek. A testközeli tartás lehetőséget ad a táncosoknak arra, hogy érzékennyé váljanak a partner egyéni táncértelmezésére, a zenében és mozgásban a körös öröm megtalálására, kifejezésére, és talán még a bizsergető légkör élvezésére is.” (4)

„A latin-amerikai táncok az utóbbi években (évszázadban) egyre növekvő népszerűségnek örvendenek elsősorban az ifjúság körében, hisz a táncok mozgalmasak, vidámak, expresszívek és a tánctartás, a táncirányt és a koreográfiát tekintve szabadabbak, mint a standard táncok. (…) Izgatóan erotikusak, az egész testet igénybe veszik, szerelmet, gyűlöletet, életörömöt fejeznek ki.” (5)

TALÁLKOZÁS „A” NÉPTÁNCCAL

 „Minden életnek megvannak a maga nagy tanulságai, mint ahogyan a leghitványabb gabonakévéből is pereg egy halom szem. Az már aztán mindegy, hogy hogyan van megoldva a kéve, gép pörgeti-e ki a szemet vagy csép, vagy, hogy ló tapossa ki; fő az, hogy: van.” (6)

Német Erzsébet a húszas évei elején Egerben talált párjára. No meg az eddig számára jobbára ismeretlen „új”, mégis régi néptáncra!
Mivel társastánc klub a híres egri városban nem működött, ezért a magyar néptánc tanulásával folytatta táncolást.

 „Ha táncnótát húztak, táncolt. A táncolás volt a legnagyobb gyönyörűsége. Ha zenét hallott, csakúgy táncolt, mint a többi. A táncot nem tanulja a magyar nő. Vérében van. Vele születik.” (7)

Mondhatni: a „legjobbkor” érkezett Egerbe!
Hiszen az 1970-es évek közepén indult Budapestről a táncház mozgalom a Bartóki „tiszta forrás” felkutatására a határon túlra.

Erdélyben az ekkor gyűjtött néptáncokat és népzenénket Novák Ferenc, Martin György, Éri Péter, Borbély Jolán, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Pesovár testvérek, Kallós Zoltán, Borsai Ilona, Tímár Sándor, valamint a Bihari és a Bartók Együttes tagjai ismertették hivatásos, amatőr táncegyüttesek tagjai és a nagyközönség, pl. a felsőfokú oktatási intézmények érdeklődő hallgatói felé.
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1nch%C3%A1zmozgalom

Így történhetett, hogy Német Erzsébet az 1980-as évek elejétől – a Ceausescu „vezette” – Romániában már az Egri Művelődési Központ néptánc együttese tagjaként vett részt az évszázadok alatt kicsiszolódott és „eltitkolt” magyar néprajzi kincsek felkutatásában pl. Széken, Bonchidán, Válaszúton stb.

FELNŐTTKOR: HIVATÁSRA TALÁLÁS

EGER, MAKLÁR, FELSŐTÁRKÁNY

 „A tánc fontos szerepet töltött be a falusi ember életében. Át-meg átszőtte ünnepeit, de munkás hétköznapjait is gyakran színesebbé tette. A falusi fiatalság egyik legkedveltebb szórakozása volt a múltban, a táncalkalmak jelentették egyúttal a fiatalok ismerkedési lehetőségeit és az emberekkel való érintkezés társas formáit is.
Nemcsak a legény- és leánykorban, hanem később is elmaradhatatlan volt a táncismeret. (…) A táncban fiatalon bevált jó kedélyű legények, leányok később is megőrizték ezt a készségüket. Bizonyos alkalmakon – elsősorban a családi ünnepeken (pl. lakodalom)- a táncok rendjét, hangulatát az idősebbek irányították, legalább is befolyásolták. Az ilyen összejövetelek ugyanis nemcsak a fiatalokat hozták együvé, itt mulatták ki magukat a házasemberek is. (…)
A páros tánc volt a közösségi szórakozás lelke. (…) Az egyes táncciklusok rendszerint férfitáncokkal kezdődtek, melyeket a legények igyekeztek megtanulni. A szép, ügyes mozgás ezek előadásában még jobban kiteljesedett, amit a falu közössége értékelt is.(…) A leányok azokat a legényeket kedvelték, akik szépen táncoltak, és jó beszédűek voltak. (…) Az eladó lányok között kapósabb volt az ügyes mozgású.” (8)
.
A széki táncok adta bűvölettel visszatérve, a hazaiak számára eddig ismeretlen dallamokat és táncfolyamatokat a Táltos Néptáncegyüttesben a gyermekeknek, majd pl. Felsőtárkányban és Makláron többi korosztály csoportjainak is átadta. Ezzel magyar népi kultúra (a néptánc, a népzene, a hagyományok, a díszítőművészet stb.) elsajátítására, bemutatásra, megélésére, gyűjtésére, és átörökítésére buzdítva őket. Mindezek közben néptánc pedagógusi diplomát a 2000-es évek elején szerzett. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában a táncművészeti szakterület vezető tanára volt 2007-től 2018-ban történt nyugdíjazásáig. Sugárzó egyéniségével oktatott ez időszak alatt az Egri Tanárképző Főiskola tánc és drámapedagógus képzésén is.

2014. január 7. Egy jól sikerült néptáncóra az Egri Csillagok Néptáncegyüttes A/1 csoportjával. Német Erzsébet széki csárdást tanít (Erdély, Mezőség, Szék).
https://drive.google.com/open?id=1kwe1TfpFSWzOZN4PGrGBSlPYpVSeCnLX
.
12 évig vezette a Felsőtárkányi Hagyományőrző néptánc együttest, 7 évig volt megbízott igazgatója az Egri Alapítványi Néptáncművészeti Alapiskolának.
.
Tehetséges tanítványai táncolnak az Állami Népi Együttesben és a Jászsági Hagyományőrző Együttesben. A Maklári Forrás Együttesből immár három tanítványa is táncpedagógusként adja át a Zsóka nénitől is tanult „Örökséget”.
.
Tanítványai az Egri Csillagok Néptáncegyüttes és a Csicsergő Énekegyüttes tagjai rendszeresen részt vettek megyei, régiós és országos rendezvényeken a szigorúan következetes és kedves Német Erzsébet által varrt nagyon szép, a környék tájegységi hagyományainak és táncosok életkorának megfelelő néptáncos öltözékekben. Tehetség gondozó munkájáért Heves Megye Közgyűlése és a Heves Megyei Pedagógiai Intézet 2012-ben és 2013-ban elismerő oklevelet adományozott számára.
Német Erzsébet a kezdetektől néprajzkutatói munkát is végzett, amibe bevonta tanítványait is. Az Egertől 6 km-re található festőien szép Felsőtárkányban folytatott gyűjtéseiből társszerzőjével, Bajzát Sándornéval közösen 2011-ben készült el első könyvük: ”A Hagyományőrzés Emlékkönyve Felsőtárkány 1952-2007” című.
.
Adatközlőik a helyi népdalkör tagjai és a nyugdíjas klub vezetője, a népviseleti babakészítő Erdélyi Tiborné Mariska voltak.
.
2014. július 29-én az alábbi közzétett örömhír volt olvasható a
Felsőtárkány A BÜKK NYUGATI KAPUJA című honlapon

„Német Erzsébet néptánc pedagógus a Magyar Néprajzi Társaság II. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatán Felsőtárkány eredeti népviseletének őrzői a XXI. század elején” című egyéni pályamunkáját a szakmai zsűri jónak minősítette és a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárába elhelyezte.

 A filmre rögzített néprajzi gyűjtés iránt érdeklődők hozzáférnek, kutathatják, tanulmányozhatják a nagy terjedelmű munkát.”

MAKLÁR KÖZSÉGÉRT kitüntetésben 2018. 07. 29-én részesült, hiszen már 30 esztendeje volt lelkes lakosa a településnek. Ez idő alatt összegyűjtötte települése néphagyományait, viseleteit is.

13. fotó: Makláron TÁJHÁZAT hozott létre a község támogatásával
Német Erzsébet, melyben 2018. 08. 12-én Népviseleti babákból nyílt kiállítás.

A Kárpát-medence csodálatosan gazdag magyar népviseleteit 60 babán lehetett látni, melyeket húga
– Német Éva szentesi varrónő (akinek Kata és Anna lányai is néptáncosok) -, nővére / Zsóka útmutatásaival is közel 10 éven át nagy lelkesedéssel alkotott.

Népviseleti babakiállítás nyílt a maklári tájházban

14. fotó: 2019-ben a Maklári Televízió kamerája kíséretében Maklári sétákat vezetett a község nevezetes helyszíneire a helység tradícióit ismerő lakosaival piros fejkendőt és saját készítésű női hagyományőrző viseletet felöltve.

Felsorolhatatlanok azok a néptáncos események (versenyek, fesztiválok, táborok, szakmai továbbképzések, gyűjtő utak, kiállítások, publikációk / pályamunkák, szakdolgozatok és pályázatok stb.), melyekben aktív, derűs és elkötelezett résztvevőként volt jelen.
Olyan tagja volt Ő a magyarországi folklór mozgalmaknak, akitől lelkesedést, bátorítást, friss szakmai segítséget kérni és kapni is lehetett.

MUNKÁSSÁGA SZENTESEN

Ennek nagyon szép és örömteli példája volt, hogy szülővárosában SZENTESEN is boldogan és büszkén mutatta be munkásságát a néptánc, a népi ének, a népviseletek, és a hagyományőrzések területén tanítványai és személyes tettei alapján.
Amikor csak lehetőség volt rá, felkészítői és zsűritagi minőségben is néptánc csoportjaival és népdalos (több kimagaslóan jól teljesítő) versenyzőivel szívesen, nagy örömmel vett részt szülővárosában a

Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület (1996-2012),

majd a Zöldág Hagyományőrző Szakkör (2013-től) által rendezett

Szentesi Gyermek Néptánc Fesztiválokon,

Cuháré Szóló Folk Fesztiválokon és a Maácz László Emléknapokon.

15. fotó: Szentesen a 2012. évi Cuháré Szóló Folk Fesztivál ebédjén Balla Tibor tekerős, citerás és Német Anna unokahúga társaságában.

HANGOSFILM RÉSZLETEK:

A https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/p/nemet-erzsebet-emlekere-hangos-filmek.html elérhetőségen

–    a Zöldág Hagyományőrző Szakkör honlapján –
a Hangosfilm (amatőr felvételek) menüben
Német Erzsébet Zsóka munkásságához kapcsolódón

a 1997., a 2012., a 2014., és a 2016. évi rendezvények hangulatát,
néhány kiváló népdalos versenyszámot,
valamint a fesztivál végi szakmai értékeléseket láthatják.

A NÉPHAGYOMÁNY CSALÁDJA ÉLETÉBEN

Hozzá hasonlóan férje (Kovács Ernő) és fiai is elkötelezettek voltak – és azok napjainkban is immár sajnos nélküle – a népi kultúra ágainak szeretete, megélése, megőrzése és továbbadása terén.

16 fotó: Maklári színpadon férjével és táncos barátaikkal.

17. fotó: A fotón – idősebb fia – , Böröczky Balázs néptánc oktató, az egri Lajtha és az Egres néptáncegyüttes vezető táncosa, és az egri harmonika „szekció” tagja látható barátja – a kalapot viselő Bécsi Gyula – társaságában.

Német Erzsébetnek az utóbbi években Bécsi Gyula volt néptáncos munkatársa.
2018-tól Egerben Ő lett Zsóka néni szakmai utóda a gyakorló iskolai néptáncegyüttesben: táncpedagógus és együttes vezető.

Német Erzsébet második házasságában született fia – Kovács Márton -, amellett, hogy táncos gyakorlata is van, néhány év óta Junior Príma díjas népi hegedűművész, a Magos zenekar prímása.

Marci szentesi kötődésükre is gondolva Hankó Györgyné kérésére és édesanyja biztatására 2018-ban Szentesen a Zöldág Hagyományőrző Szakkör kezdeményezte Nógrády Andor: Magyar népdalok, népballadák és románcok című könyve népzenei DVD melléklete 75 dalából 11 dal videó rögzítésében vett részt kiváló muzsikus és énekes társaival együtt.

Kovács Márton csapata 2020. 05. 01-én tette közzé „karantén” felvételüket
„Úgy elmennék, ha mehetnék…” címmel.
https://www.facebook.com/magosegyuttes/videos/1194069120924680

18. fotó: A fiatal, mosolygós muzsikus példamutató munkássága jutalmaként 2020. 05.10-től a Halmos Béla – Vándordíj kitüntetettje lett.

 „A vándordíjat – amely nem más, mint Halmos Béla egykori hegedűje – olyan aktív, táncházakban muzsikáló, 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó muzsikus kaphatja, aki határokon átívelő munkássága során élő kapcsolatot tart a határon túli magyar közösségekkel is.” https://welovebudapest.com/program/tanchaz-napja

A SZORGOS TÁNCOS – DALOS ÉVEK VÉGE

Német Erzsébet az elmúlt évben is fáradhatatlanul képezte magát.
2019. december 17-én tette közzé az alábbiakat a mindig tevékeny,
magát még betegségei éveiben sem elhagyó Zsóka Fabebook oldalán:

„Nagy örömmel vettem át karácsony előtt az egész évi elméleti munkám bizonylatát.

TANUSÍTVÁNY a Szabadtéri Muzeológiai és Tájházi Szakági Képzés
akkreditált programjában való részvételemért, melynek kelte:
Szentendre, 2019. december 5.

Hálásan köszönöm a szakemberek segítségét és türelmét. A továbbképzésen tanultakat jól tudom alkalmazni a Maklári Tájház vezetésénél.”

A kedves, barátságos, küldetését örömmel vállaló Német Erzsébet Zsóka töretlen elkötelezettségét –

– a magyar folklór gazdagságának éltetését,

– és az őt körülvevők iránt érzett felelősségének tudatát,

– no meg az ének, a zene és a tánc közösségi örömeinek élvezetét –

betegsége ez év második hónapja elején derékba törte.

2020. 02. 07-én bekövetkezett halála óta a szeretett feleség, az édesanya és a többszörös nagymama elvesztését mély fájdalommal viseli férje, fiai, unokái; csak úgy, mint az évente többször meg-meglátogatott szentesi rokonai.

2020. 02. 12-én 15 órakor Makláron a temetőben családtagjai, barátai, a folklór szakma képviselői kísérték utolsó útjára „tágabb családja” népzenészeinek muzsikálása mellett.

19. fotó: Német Erzsébet Zsóka tárlatvezetőként a paraszti üvegek között a Maklári tájházban.