HÍRADÁS
2018. évi nyári népzenei táborokról (is) …
A/ Tekerős tábor Szentesen
1./ 2018. 06. 21-26-ig Szentesen az Üdülőközpontban már a XVI. Tekerős táborra került sor Havasréti Pál országosan elismert kiváló népzene tanár, előadóművész vezetésével.
A kb. 15-20 főnyi – családtagokkal is kiegészült – résztvevők kb. 7 éves kortól kezdve a nyugdíjas korúakig azért érkeztek Szentesre, hogy muzsikálni tanuljanak tekerőn, furulyán, citerán ill. bőgőn elsősorban szentesi és Szentes környékbeli tekerősöktől származó, a 18-20. században gyűjtött dallamokat (énekes gyermekjáték dalokat, ugrósokat, csárdásokat, hallgatókat).
2./ A délelőtti, a délutáni és a vacsora utáni muzsikálások mellett jutott idő számos szakmai és szabadidős programra is. 2018. 06.24-én délután pl. Hankó Györgyné és Csiszár Endre a szentesi Zöldág Hagyományőrző Szakkör tagjai keresték fel őket az 50 m-es medence melletti ligetes szálláshelyükön. A vidékről érkezett zenészekkel történő örömteli „egymásra találásuk” ill. az először érkezettekkel való ismerkedésük után Csiszár Endre hidrogeológus mérnök, ükunoka – Szenyéri Dániel üknagyapa, tekerőssel kapcsolatos – előadására került sor, számos hiteles dokumentummal illusztrálva.
3./ Csiszár Endre (Szentes, 1989) anyai ági szépapja – Szenyéri János (Szentes, 1841-1921) – híres tekerőkészítő volt a városban, akitől az ország minden tájára került „nyenyere” / tekerőlant hangszer a kubikosok, a parasztok, a városi mezőgazdasági stb. munkások, polgárok részére muzsikálásra.
Nagy büszkesége volt és jelenleg is az a Szenyéri családnak, hogy Szenyéri János az egyik hangszerével 1899-ben a szegedi mezőgazdasági kiállításon bronzérmet nyert. Fiát – Szenyéri Dánielt (Szentes, 1885-1969) – már kisgyermekkorában bevonta a tekerőkészítéssel kapcsolatos feladatokba. A hangszerek hangjának ellenőrzése, vagyis az egyes alkatrészek megfelelő működésének vizsgálata vált ezzel számára lehetségessé. Így a tekerőzés tudománya az 5 elemi osztály elvégzése után munkába állt (pl. kubikos) fiatalember számára tehát „tudott dolog lett”. Névestéken, házi bálokban, kocsmákban, lakodalmakban zenélt a környékben meghívások után egyedül vagy Maczik Sándor „klárnétos” barátjával párban is.
A népzenegyűjtők Dani bácsi tekerőn való kiváló muzsikálására élete kb. utolsó harmadában figyeltek fel. Hangfelvételeket rádió stúdióban és otthonában is készítettek vele. Ezek alapján jelenleg is tanítható és tanulható a játékstílusa, a dallamkincse. Múzeumokban és magántulajdonban is találhatók tekerők, melyeket az édesapja Szenyéri János és ő maga – Szenyéri Dániel – készített.
1957. augusztus 20-án Budapesten a Népművészet Mestere kitüntetést vehette át, s ez által a „HUNGARIKUMOK”/ Nemzeti Értékeink közé tartozott. 2018. április 24-én „Szentesikumnak” nyilvánította Szentes Város Önkormányzata Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága, ezért a Helyi Értéktárba is bekerült Szentesen.
4./ 2019-ben Szenyéri Dániel halálának 50 évfordulója alkalmából is tervezi a Zöldág Hagyományőrző Szakkör a Szenyéri leszármazottakkal, az helyi Önkormányzattal, a Koszta József Múzeummal és a Magyar Tekerőzenekarral együtt, hogy szülővárosában a szentesi és Szentes környéki tekerősök és más népi hangszeren játszók emlékére Emlékszoba állítására kerüljön sor.
A felavatása a II. Szenyéri Dániel Emléknapok első napján – Szentes, 2019. 04. 26-án – 9 órakor lesz, mely része annak a Népzenei Szimpóziumnak a Megyeházán, amit a legfiatalabb korosztályok számára rendezünk. 7 év alattiaknak az óvodákban, 7 év felettieknek az általános és középiskolákban jelennek meg a tekerős – klarinétos muzsikusok rendhagyó ének-zene órák tartására a Megyeháza dísztermében. Ízelítőt adva a magyar – szentesi – népzenei kincsek gazdag tárházából. Délután a főtéren – Kossuth Lajos tér – a Magyar Tekerőzenekar muzsikál majd. A Népzenei Szimpózium 2019. 04. 27-én délelőtt népzenei szaktanárok és más szakmabeli és nem szakmabeli érdeklődők számára tartogat előadásokat neves szaktekintélyektől. Kb. 17 órától Népzenei Gálaműsor zárja a II. Szenyéri Dániel Emléknapokat Szentesen a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban.
A rendezvény fővédnöke Balázs Árpád (Szentes, 1937.) zeneszerző, népzene gyűjtő, Szentes Város Díszpolgára, aki többek között az Erkel Ferenc- díj, a Magyar Örökség-díj, és a Kóta-díj kitüntetettje is.
5.1./ 2018. 06. 25-én hétfőn délelőtt Hankó Györgyné ismét ellátogatott a szentesi ligeti strandon székelő tekerős táborba (Szentesi Sport- és Üdülőközpont Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Csallány Gábor part 4.), ahol Havasréti Pállal a tábor céljáról és a Szentesen 2019. április 26-27-re tervezett II. Szenyéri Dániel Emléknapokkal kapcsolatos tennivalókról beszélgetett. Az elkészült hangfelvétel a Zöldág Hagyományőrző Szakkör https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/ honlapján a Hangláda rovatban található.
5.2./ Az interjút követően a tekerős tábor gyermekkorú tagjai közül Hankó Györgyné kérésére és Havasréti Pál beleegyezésével Nagy Benedek (Bp., népzenei versenyeken szólóhangszer kategóriában többszörös helyezett) tekerőmuzsikálással mutatkozott be Szentesen a Bem utca 20. sz. háznál a Csíkszentdomokosról – Hargita megye, Felcsík legnépesebb faluja – érkezett, és éppen akkor születésnapot ünnepelő gyermekeknek és nevelőiknek. Programjuk a budapesti és a szentesi vendéggel, ill. a számukra eddig ismeretlen hangszerrel – a tekerővel – történt találkozás után közös énekléssel (pl. Kallós Zoltán gyűjtéséből is nagyon szépen énekeltek a 10 éven felüli leányok!), majd pedig énekes népi gyermekjátékokkal folytatódott. A zenészük természetesen Nagy Benedek volt, akinek nem jelentett gondot tekerőmuzsikával kísérni az éneküket: pl. Boci, boci, tarka…, Hol jártál báránykám…, Esik az eső, hajlik a vessző…, Érik a ropogós cseresznye…, Fáj a kutyámnak a lába,…farka, …háta, …hasa, …füle, stb dalokat.
A játékok és a táncok végén a közös élmény öröme nem maradt el sem Benedek, sem a csíkszentdomokosi gyermekek, sem a háziak (Págerné Csikós Erika és családja), sem a tekerős vendéget bemutató Márta néni számára. Ügyes, fegyelmezett táncos mozgásuk és népdal ismeretük annak is köszönhető, hogy magyar iskolájukban néptánc óráik is vannak. Ezért nem jelentettek gondot számukra azok a gyermekdalok és a hozzájuk kapcsolódó néptánc motívumok melyeket Hankó Györgyné néptánc pedagógus kezdeményezett vezetett számukra. – Ha nekem ilyen gyermekcsoportom lenne!- mondta búcsúzáskor mosolyogva nekik.
B/ Citerás tábor Tiszaföldváron
1./ 2018. 06. 26 és 2018. 07. 05. között került sor Tiszaföldváron a VIII. Citerás táborra, melynek vezetője Gáspár Attila (Zilah, Románia) népzenetanár, karnagy, népzenegyűjtő, tankönyv szerző volt.
A magyarországi táborba 6-12 éves tanítványai közül 9 kisgyermeket hozott el, akik a citerázást és a furulyázást kezdő vagy középhaladó szinten művelik.
A táborban az eddig tanultak ismétlése mellett a ZILAHI CSUPROSOK citeracsoport jelen levő tagjai az Amerre én járok (Művelődés Kiadó, Kolozsvár, 2016, Összeállította: Gáspár Attila) című füzetecske 57 dalából újabb gyermekdalokkal, népdalokkal és kb. 1500-1800 közötti időkből származó elsősorban református egyházi énekekkel ismerkedtek meg.
Ezek közül a Bazarzsikban megfújták a trombitát … kezdetű katonadalt is megtanulták, melyet Szilágysámson (Románia) településen gyűjtött Gáspár Attila 2005-ben az akkor 80 éves Szilágyi Ferenctől.
A dal a két világháború közötti időszakban a Bazarzsikban katonáskodó szilágysági és székely legények szomorú sorsáról szól.
Ez a település a Fekete tenger közelében található és Trianon után Romániához tartozott. Jelenleg ismét Bulgária egyik települése.
A 2018. júniusi magyarországi tartózkodásuk alatt is a zilahi gyermekek énekes és hangszeres előadásukkal színesítették a tiszaföldvári gyülekezet református istentiszteleteit.
Ezek mellett gyakran fogadtak a Strand úti táborhelyükön olyan vendégeket, akik az eltelt évek alatt segítették őket táborozásaikban.
A támogatók szívesen keresték fel őket, hiszen nagyon megkedvelték azt, ahogyan magyar népzenei anyanyelvünket megszólaltatátják énekükben, muzsikálásukban.
2.1./ A táborban 3 napon át együtt citeráztak a Kunszentmártonból hozzájuk érkezett Balla Tiborral – Arany Páva, Vass Lajos és KÓTA-díjas tekerős és citerás – , aki 10 éve ápol szakmai barátságot Gáspár Attila zilahi népzenésszel. Az előző évekéhez hasonlóan az idén is református énekeket tanított citerázni a zilahi gyerekeknek – Ó, maradj kegyelmed…2oo., Úr lesz a Jézus mindenütt…398.- szilágysági muzsikus társával együtt.
Amikor a Gáspár Attila általa gyűjtött Bazarzsikban megfújták a trombitát … kezdetű népdal tanulására került a sor, Balla Tibor elmondta a táborozóknak, hogy ő Apátfalván (Csongrád megye, Makói járás) hallotta és oláhost táncoltak rá, Apátfalván megfújták a trombitát… szöveggel énekelték.
Balla Tibor egy közismert moldvai népdalt is lejátszott citerán a zilahi gyerekeknek, a „Hess madár…” kezdetűt, azzal a céllal, hogy azt odahaza a Szilágyságban tanulják meg a citerás gyerekek. Ott tartózkodása alatt a kezdő citerásoknak pengetési módokat is mutatott és tanított.
Örömteli esemény számára (is), hogy a közelmúltban citerajátéka nyomán Jász-Nagykun Szolnok Megye Helyi Értéktárába került.
2.2./ Gáspár Attila csoportját 2010-ben Balla Tibor ajánlotta a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület vezetőjének, akinek javaslata nyomán a kiváló zenetanár még az év a nyarán első alkalommal vett részt citerás tanítványaival – a Szilágysomlyóról érkezett Szederinda citeracsoporttal – a Hankó Györgyné által vezetett nyári Ki játszik ilyet? népi játék és népzene táborában.
Az első találkozást követen több – a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület, majd a Zöldág Hagyományőrző Szakkör által szervezett – szentesi népzenei rendezvényre is ellátogatott Gáspár Attila citerás – énekes tanítványaival.
2.3./ Legutóbbi találkozásukra Tiszaföldváron 2018. 07. 02 és 2018. 07. 05. között került sor, amikor is a szentesi Zöldág Hagyományőrző Szakkör négy tagja is a citera muzsikálás tanulása céljából csatlakozott csoportjához.
Név szerint: Hankó Györgyné (1950), Jász Kende András (2005), Hankó Melinda Bóbita (2010) és Hankó Bertalan (2012).
A tábor idején a szakmai és a szabadidős programok (barangolás és bandázás a ligetes kertben, strandolás, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum és csodás parkjának látnivalóiban való gyönyörködés, a helyiek vendégszeretetének megtapasztalása, a szemet –lelket gyönyörködő hagyományos kiskertművelés tanulmányozása, a foci VB figyelemmel kísérése) egyaránt kitűnő lehetőséget nyújtottak a zilahi és a szentesi gyermeknek a barátkozásra, egymástól való tanulásra.
A 18 fős tábor családias hangulatúságát jelezte, hogy a táborban 3 olyan család volt jelen, ahol nagyszülő, szülő, gyermek, unoka egyaránt jelen volt.
3./ A táborzárás előtt Hankó Györgyné kérésére Gáspár Attila napjainkra vonatkoztatva a magyar kultúra értékeiről, szépségeiről és folyamatos tanulmányozásának fontosságáról és megtartásáról beszélt. Pl. klasszikusaink olvasásán, magyar néptáncaink és népi hangszereinken való tanulásán, a dalolás és a népdalok tartalmának értelmezésén keresztül tehetjük ezt meg. Utal többek között a Hol vagy, István király? c. nemzeti fohászunkra is, mely a nemzeti összetartozás egyik jelképe. https://www.youtube.com/watch?v=vg44EFKr0xI
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ah,_hol_vagy,_magyarok_t%C3%BCnd%C3%B6kl%C5%91_csillaga.
http://mek.niif.hu/04800/04832/html/megszenteltorszag0040.html
A riport és a VIII. Tiszaföldvári tábori muzsikálásból részletek a https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/ elérhetőségen a Folklór anyagok, a Hangláda és a Hangos film c. rovatban találhatók.
Szentes, 2018. 07. 12. Hankó Györgyné
Zöldág Hagyományőrző Szakkör vezetője
