Adatgyűjtő és vágó: Hankó Györgyné
Kép: Papp Imre (jobb szélen függöny előtt, 1955 körül)
1.3./ Keressék meg „Az Élet él és élni akar” című rovatunkban az
5./ A magyar házak mágikus erejéről szóló összeállításunkat is, melyben szintén találnak utalást Papp Imrére.
2.1./ „Az alföldi parasztépítészetnek valóságos fejlődéstörténete szemlélhető Makón:
– benn a városban a háziépítés minden állomása,
– tanyái között pedig a gazdasági építkezés jellemző formái mutatkoznak meg a ház megjelenésében, bútorzatában és eszközellátottságában egyaránt.”
Forrás: Erdei Ferenc: A makói városi és tanyai parasztház.
Tér és forma, 1937. 174. old.
2.2./ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_030/?pg=0&layout=s
Az fenti linkre kattintva tanulmányozhatják a makói házépítési jellemzőket Tóth Ferenc és mások mellett – Erdei Ferenc – munkái alapján. Leírásaik és illusztrációik áttekintése során tapasztalhtjuk, hogy építményeik szinte teljesen azonosak a szentesi és Szentes környéki hasonló társadalmi rétegek építményeivel.
Forrás: A Makói Múzeum Füzetei / 30
Tóth Ferenc: A makói ház
Makó, 1982
A kivételesen gazdag és értékes kb. 200 oldalas dokumentumból többek között képet kapunk az
– Anyag és technika (41. old.)
– Forma és funkció (77. old.)
– Lakásmód és lakáskultúra (91. old.)
– Mellékletek: térképek, alaprajzok, fotók (143. old.)
című fejezetekben a földművelők sok száz év alatt összegyűlt tapasztalatairól a mindenkori lehetőség adta teremtésekről.
2.3.1. / Néhány érdekesség a makói hagyományokból:
„Az első korszak paraszt építkezésmódja tiszta, világos és áttekinthető, de rideg és szűkmarkú…” (41. old.)
„A napsugaras házvég előbb egy alapdeszkázást kapott, arra jött a naprugaras deszkaborítás.” (60. old.)
„Igen gyakori a mestergerenda padlástérbe való felvitele is.” (88. old.)
„A rideg paraszti életmód kevés dísztárgyat tűrt meg a szobában. A sublóton őrizték Máriaradnáról vagy más búcsújáró helyről hozott kegytárgyakat, az ajándékba kapott komatálat és a koszorúslányok által hozott díszes porcelán csészéket.” (111. old.)
„A ház építésével kapcsolatos hagyományok igen vérszegények. Még az elmúlt évtizedekben sem kezdtek pénteki napon új ház építéséhez. A falba mindig építettek be pénzt, hogy sok legyen belőle annál aháznál. A zöldág állítás igen általános volt, ami már 1836-ban is sokás volt.” (115. old.)
” A munkát áldomással fejezték be, az állt paprikásból, borból, túróslepányből. Arra ügyeltek, hogy az új hzba ne ember lépjen be először, kutyát vagy macskát dobtak be, ne a gazda haljon ki belőle, hanem az állat pusztuljon el. Először kenyeret vittek a házba, hogy mindig legyen belőle, sose fogyjon el.” (116.)
„Elköltözés alkalmával az egyik ajót eldugott részéből egy darabkát levágtak, hogy magukkal vigyék a szerencsét is. ” (119. old.)
Ajánlott ábrák, képek száma:
28., 36., 43., 49., 69., 82.,85., 86., 97.,100., 101.
2.3.2. / További forrás:
A magyarság szellemi néprajza IV.
– Családi tűzhely 211- 218. old.
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1937.