Kedves kollégák!
Városunkban több évszázad óta kiemelkedően magas színvonalú zenei élet folyt a közösségekben. Kiadványok sora tudja ezt bizonyítani.
Még az elmúlt században is az egyéni citera, az énekszó, a fütyülés elengedhetetlenül hozzátartozott sokak mindennapjaihoz. Vajon miért? ..
„Apuka is szereti a zenét, elsősorban a magyar nótát. Különösen kedveli Bojtor Imre népdal-és nóta énekest. Apukának csodálatos hangja és jó hallása is van, gyönyörűen énekel, tud hegedülni és citerázni. mindig teli tüdőből énekel és gyakran fütyörészik. Sokszor próbálja átadni nekünk zenei tudását, de nincs hozzá fülünk, (…) De azért élvezzük a zenehallgatást.” (19. oldal)
Karikó Katalin: ÁTTÖRÉSEK / Életem és a Tudomány
Helikon, 2023, 2024 / ISBN 978-963-620-236-1
..
Erre most itt nem térek ki, hiszen a CSODAFIÚ-SZARVAS népzenei példatár (2 db DVD, 1 db CD) kiadvány 3 korongjának tartalma bőven ad rá választ.
Persze csak azoknak, akik a ZENÉLÉSRE, a DALOLÁSRA szánt időt hasznosnak vélik / tarják művelni vagy csak passzívan hallgatni..
Hívlak, várlak benneteket! Gyertek el a Kiss Bálint u. 3. szám alatti próbaterembe és vegyetek részt a szett bemutatásán! Adjátok át magatokat a „varázslatnak”, amit majd megélhettek! 🙂
Bárdos Lajos: Bartók-dallamok és a népzene (Országos Pedagógiai Intézet, Bp. 1977) című könyve zárszavában írja:
„Ha mindezek után valaki azt gondolná: hja, így könnyű komponálni, csak elő kell venni a népdalokat, és belőlük ezt-azt kimásolni – óriásit tévedne. E gyűjtemény, éppen ellenkezőleg, azt szeretné bemutatni, hogy miként alkothatták meg nagyjaink (bár most csak Bartókról eshetett szó) azt az új magyar műzenét, amelyik nem jöhetett volna létre népzenénk beható tanulmányozása és szellemének elsajátítás nélkül. És amelyik mégis egyéni, Ady szavával szólva „mégis új és magyar”.
Ha népi ritmust mintázva Petőfi leírta, hogy „Talpra magyar, hí a haza!”
vagy József Attila ezt:
Fájt neki a teste, lelke,
szíve tája, szeme gödre,
S hazáján, ha segíthetne,
élne mégis mindörökre.
akkor ez nem sápadt népdalutánzat, hanem eredeti, nagy költészet.
Így tett Kodály is, és így Bartók is.” (114. old.)
Bárdos Lajos gondolatát folytatva: mi, akik a XX. – XXI. század TÁNCHÁZ mozgalma gyönyörű hozadékaiból is töltődünk, büszkék lehetünk azokra akik ebben a munkában részt vettek / részt vesznek, mint átadók és azt megélők.
Mi hát a dolgunk naponta az iskolákban?!
E hagyományunk átörökítése! Hiszen ezek azok az értékek, amelyek szívünkhöz, lelkünkhöz egyénenként és közösségként is szólnak évszázadok / ezredek óta!
Ne féltsétek a napi 30 percnyi időt, mely a CSODAFIÚ-SZARVAS népzenei példatár tartalmának DALOS ETIKA foglalkozásaira fordítódna!!! (Tanórákból 5-5 perc!).
Mondván: Amit a hídon nyerünk, azt a vámon elveszítjük! …. 🙁
Nem! Bőven nyernénk ezekkel a napi 30 perces népdal tanításokkal és éneklésekkel! 🙂
Megkerestem az Oktatási Hivatalt 2024. tavasz folyamán, ahol ígérték, hogy várhatóan őszere felteszik a felhőbe a CS-SZ népzenei példatár teljes anyagát. Hamarosan érdeklődnöm majd náluk ez ügyben. 🙂
Azt javaslom, hogy készüljünk fel módszertanilag a CS-SZ példatár elérhetőségre!
Mutassunk követendő példát országunkban és a világban is ezzel a kezdeményezéssel!
Jelentkezzetek! Köszönöm!
Hankó Györgyné szakkörvezető, program vezető